Tiszaújváros (1970-ig Tiszaszederkény, 1991-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tiszaújváros
Közigazgatás
Ország
Magyarország
Régió
Észak-Magyarország
Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás
Tiszaújvárosi
Jogállás
város
Irányítószám
3580
Körzethívószám
49
Testvértelepülései
Lista
Csíkszereda
Świętochłowice
Ludwigshafen am Rhein
Rimaszombat
Népesség
Teljes népesség
15 371 fő (2018. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség
346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
46,04 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaújváros (Magyarország)Tiszaújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″
Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fekvése
Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál fekvő település. A Tiszaújvárosi járás központja.
Városrészek
Tiszaújváros városrészei, a helyiséghez tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.
Belterület
Központi belterület (14 569 fő)
Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
Tiszapart (266 fő)
Ipari park (16 fő)
Külterület
Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)
Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.
Iparfejlesztés
Városfejlesztés
Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.
Földrajza
Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb folyója, a Sajó torkolatánál közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye között.
Természeti adottságok
A népesség alakulása
Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépesség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem válaszolt.
Forrás:wikipédia