Fekvése

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál fekvő település. A Tiszaújvárosi járás központja.

 

A kezdetek

Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egész alakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

 

Városrészek Szerkesztés

Tiszaújváros városrészei, a helyiséghez tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

 

Belterület

 

Központi belterület (14 569 fő)

Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)

Tiszapart (266 fő)

Ipari park (16 fő)

Külterület

 

Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)

Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)

Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)

Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)

TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

 

Iparfejlesztés

Városfejlesztés

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

 

Forrás:Wikipédia